Egységben....

A változás bennünk van. Minden sejtünkben, minden gondolatunkban. A változás bennünk lüktet, míg élünk. Miért fojtanánk hát le? Miért gondoljuk azt, hogy minden napunkat, minden pillanatunkat ugyanúgy kell leélnünk, anélkül, hogy IGAZÁN átélnénk a változás adta gyönyörűséges pillanatokat?

Kapunk egy feladatot. Mi történik? A már megszokott sémáink alapján kezdünk el gondolkozni. Gondolkozásunkat általában meghatározza a megfelelési kényszer. Sajnos......

A félelem, hogy nem fogunk jól teljesíteni. A félelem, mely nem engedi, hogy magunkra figyeljünk maximálisan, hogy meghalljuk, mit is akarunk igazán. 

Ellenben, ha el tudjuk engedni ezeket a félelmeket, kinyílik a világ. A megoldandó feladat játékká válik. Több oldalról tudjuk szemlélni, újabb és újabb szépséget fedezhetünk fel benne. S, ha így nézzük, a megoldások száma is megnő. A variációk sokasága szinte elborít minket, lubickolhatunk bennük. 

És hát mi is jobb annál, mintha játszhatunk? Önfeledten, elfelejtkezve magunkról, gyermeki tisztasággal és örömmel.

A feladatból játék lesz, s szinte incselkedve hívogat, gyere létezz velem együtt. Ne megoldandó probléma legyek számodra, hanem átélendő szépség.

Töltsön el mindenkit nyugalommal az a sokszínűség, amiben élünk. Töltsön el nyugalommal, és érezzük meg, pont ez a sokszínűség az, ami miatt nem lesz unalmas az életünk.  

És bár ilyen sokszínű a világunk, az EGYSÉG-érzet mindenkiben ott van. 

Mélyen, belül, de ott van. 

És segít, hogy tudd: bármi történik is, nem vagy egyedül soha.......