"Ha egyszer már mozgásba lendültél,
Legyen egész tested könnyed (Qing)
és fürge (Ling)
És legfőképp összefűzött."
A szöveg arra utal, hogy a qi nem reked meg, és az elme nem zavarodik össze, ha mozgásunk lágy, nyugodt, elengedett, természetes és kényelmes, vagyis ha nem feszül meg a test. Lágyság járja át minden mozdulatunkat, természetesen, gyorsan és hatékonyan mozgunk. A test egységes egészként mozog, úgy, hogy minden egyes részét a benne áramló energia (qi) kapcsolja össze és egyesíti, mint ahogy a gyöngysor szemeit felfűzzük egy zsinórra.
"Minden testrészed legyen a helyén,
Egyik se legyen használatlan, vagy
túlerőltetett,
Mindegyik legyen kapcsolatban a másikkal."
Legyen egész tested könnyed (Qing)
és fürge (Ling)
És legfőképp összefűzött."
A szöveg arra utal, hogy a qi nem reked meg, és az elme nem zavarodik össze, ha mozgásunk lágy, nyugodt, elengedett, természetes és kényelmes, vagyis ha nem feszül meg a test. Lágyság járja át minden mozdulatunkat, természetesen, gyorsan és hatékonyan mozgunk. A test egységes egészként mozog, úgy, hogy minden egyes részét a benne áramló energia (qi) kapcsolja össze és egyesíti, mint ahogy a gyöngysor szemeit felfűzzük egy zsinórra.
"Minden testrészed legyen a helyén,
Egyik se legyen használatlan, vagy
túlerőltetett,
Mindegyik legyen kapcsolatban a másikkal."
Ez a mondat azt hangsúlyozza, mennyire fontos, hogy a mozdulatok (vagy testhelyzetek) pontosak legyenek. Elménk süllyessze a test súlypontját a földbe, mert csak ekkor nyilvánul meg tisztán a feszülésmentes testen keresztül a szándékunk. Egyetlen testhelyzetben se legyen valamelyik testrészünk túlságosan kinyújtva, illetve behúzva, minden egyes mozdulat legyen nyugodt. Minden mozdulatunkat kerekítsük le, és az egész testet tartsuk nyugodt, folytonosan áramló mozgásban.
"A lábfejekből nő ki a gyökér, (a Jin vagy a mozgás)
a lábakban keletkezik,
a csípő birtokába veszi (azaz irányítja)
és az ujjakon keresztül mutatkozik meg (azaz fejeződik ki).
A Qi-d egyesített és irányított legyen
a lábfejektől a lábakon keresztül a csípőig.
Mindegy, hogy előre vagy hátra mozdulsz,
Mert ha képes vagy megragadni a
lehetőséget,
Te teszel szert előnyre."
A lesüllyesztéssel és az elme rendezésével gyökeret verünk a földbe, és ha pedig erős a gyökerünk, akkor a lábak mozgásba hozzák egész testünket, és létrejön a Jin (a harcban használatos erő). Ezt a csípő irányítja, és a kezeken keresztül megnyilvánulva jut el céljához. A csípő ezért olyan szerepet játszik a Taiji-ban, mint az autón a kerék: a kifejtett erő irányát úgy vezeti, mint az autó lendületét a kerekek. Ha szilárd a földdel való kapcsolatunk, a lábfejek, valamint a csípő pedig kapcsolatban állnak egymással, akkor testünk egyetlen összefüggő egységet alkot.
"Ha van fent, van lent;
Ha van elöl, van hátul;
Ha van bal, van jobb."
A vers elsődleges értelme az, hogy maradjunk a középpontban. Ha kiegyensúlyozott a viszony a fent és a lent, a bal és a jobb, az elöl és a hátul között, akkor a középpontban vagyunk. A vers a harci alkalmazásra is utal. A Taijiquan a teljességet hangsúlyozza. Ha fenn támadunk, lenn védjünk. Ha az egyik irányba mozdulunk, akkor egyensúlyozzuk ki az elmét és a Qi-t az ellenkező irányba. Ha az egyik oldalon védekezünk, vagy támadunk, figyeljünk a másik oldalra is.
