...ebben az Életnek nevezett csodálatos társasjátékban Te vagy a játékos és a játékvezető is egyben. Sőt, mondjak még valamit? Te írod a szabályokat is.....

A blogban leírt gondolatok a saját valóságomat tükrözik.

2010. december 5., vasárnap

Elcsendesülve......

Egy kedves volt kollégámmal találkoztam nemrég. Hosszú idő után, és először a munkahelyen kívül, tényleg csak magunkkal foglalkozva sikerült beszélgetnünk. Sok mindenről szó volt, múltról, jelenről, jövőről... 
Nem történt semmi "különleges", mégis csodaként éltem meg azt a pár órát. A vele való beszélgetés eltelített, feltöltött, nagyon jól éreztem magam utána. Aztán találkoztunk még pár nappal később is, néhány perc erejéig. És akkor nagyon szépet mondott nekem.

Elmondta, hogy nagyon jól érezte magát ő is a találkozáskor. Elmondta, hogy szeret a hangulataihoz "zenét kötni", így mikor vezetett hazafelé, kereste azt a zenét, ami legjobban illet akkori hangulatához. De, valahogy nem találta. Aztán feladott a keresgéléssel, lekapcsolta a rádiót. 

És akkor rátalált..... rátalált arra, amit annyira keresett. És nem ez volt más, mint maga a CSEND.

Mélyen megérintett, amit mondott, azt gondolom, még senki sem fogalmazta meg felém ilyen egyszerűen és mégis ilyen szépen azt, amit a beszélgetés alatt és utána is éreztünk mindketten.

Azóta is eszembe jut többször....
eszembe jut, hogy vágyok arra a zenére, amit mások írtak meg..... vágyok rá, hogy a mélyből indulva adjam át magam az "őrületnek", hogy kitombolhassam magam, hogy elővarázsoljam azt a bizonyos "vadállatot" magamból attól a gyönyörtől, amit egy zene tud nyújtani.....

de ez csak úgy megy, ha a CSEND-ben megtalálom ösztönösen a zenét, a táncot, mindazt, ami oly boldogsággal tud megajándékozni.... mindazt, amitől minden sejtem mozgásba lendül, amitől azt érzem repülnék a föld felett......amitől minden olyan "természetesnek" tűnik, amitől egy szó, egy mondat, egy érintés a magasba emel.....
amitől "megérted" azt, hogy bármit csinálsz, legyen szó zenehallgatásról, egy baráti beszélgetésről,, bármiről...., mindegy mit csinálsz, ha teljes szívvel, félelmek nélkül, a lelkedből csinálod....
akkor Te magad vagy a zene, amit hallgatsz, Te magad vagy a tánc, amit jársz...., 
Te magad vagy bármi.....

mert ez a CSEND nem más, mint a lelked zenéje, a lelked tánca.
És mikor ezt megérzed..... mikor úgy tűnik minden CSEND-ben eltöltött pillanat érted van...... mikor ezt megérzed..... egyre vágysz már csak.... hogy megoszthasd ezeket az érzéseket mindenkivel, hogy lelkeitek együtt egyesüljenek ezekben a mindent kitöltő, feledhetetlen pillanatokban.....


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése